Beszámoló az Utcamacska Projekt - Szeged csapatának munkájáról
Régi álmom volt, hogy segíthessek azokon az éjszakában suhanó árnyakon, akiket senki nem vesz észre, akik nem kerülnek fel semmilyen közösségi oldalra gazdikeresőként, akiknek csak 1-1 pártfogójuk akad, akik megpróbálják őket lehetőségeikhez mérten legalább étellel ellátni. Azokon a suhanó árny-macskákon, akik rettegnek az embertől, akik soha nem tapasztalhatták meg, hogy milyen az emberi kéz érintése, vagy milyen egy puha fekhely a gazdi mellett. Hívatlanul jöttek a világra és úgy távoznak rövidke, szenvedéssel teli életük során onnan, hogy szinte senki sem veszi észre őket. És nagyon sokan vannak, fájdalmasan sokan.